2025. 05. 27-30. Erdei iskola Patcán
Az első erdei iskolám
Az első erdei sulit nagyon nagy izgalommal vártam. Alsóban az egynapos osztálykirándulásokhoz képest ez teljesen más volt. Mi már sokszor voltunk a szüleimmel nyaralni, így az alvással nem volt gondom. Ellenben az osztálytársaimnak most ez egy nagyon nehéz hét volt, mert vannak, akik nagyon kötődnek a szüleikhez, ami nehézzé tette nekik az alvást. A programok egyszerűen csodálatosak voltak. Én a legjobban az élményparkot vártam a sok jó játék miatt. Nem csalódtam benne, nagyon szuper volt az egész nap. A forróság miatt elő sem kellett venni a hosszú nadrágokat és a kabátokat. Annus néni főztje legjobban a mamáméra hasonlított, így ez hozta nekem az otthon illatát. Minden nap jól laktam a sok finom étellel. A szabadidőben a legtöbbször a 6.-os lányokkal sportoltam. A csapatomnak az airsoftnál nagyon örültem, mert nagyon jól lőttek, ami miatt mi lettünk az elsők, úgyhogy itt nagyon jól éreztem magam. Kiruccanás végére rendesen elfáradtam, ezért akkor már egy icipicit vártam, hogy hazaérjünk. De egész végig csodálatos volt ez az erdei iskola.
Szitás Panni 5.
Márk csak nevetett…
Patcán nagyon szép erdős helyen voltunk. Nekem nagyon tetszett, hogy minden szobának saját neve volt. Mi a Fakopáncs odújában laktunk. Minden reggel madárcsicsergésre ébredtem. Szerdán sokat kirándultunk, és jöttek a polgárőrök sok izgalmas feladattal. Szerintem a legviccesebb a részeg szemüveg volt. Jókat lehetett a másikon nevetni.
Az Élményparkban a gokartnál én vezettem, Márk meg csak ült és várta, hogy lökjem meg a gokartot, mert épp beragadtunk. Csak élvezte meg nevetett. A hófánk is tetszett. Én húztam fel a fánkot, Márk csak csúszni akart. Ludvig Alíz 5.Alíz segített…
A sok játék közül hófánk, a gokart és a telibe találda tetszett a legjobban. A hófánkon eleinte féltem lecsúszni, de Alíz segített legyőzni a félelmemet.
Schmidt Márk 5.Az első erdei sulis élmények Patcán
Az erdei iskola, mivel a Katica tanyán volt, így nem hagyhattuk ki magát a kalandparkot. Csütörtökön levándoroltunk és indulhatott az izzadás. Mindenki szaladt, mint a gyalogkakukk, és mindent igyekezett kipróbálni. A legemlékezetesebb a benti csúszdapark volt. A barátnőmet úgy kellett leimádkozni a legnagyobb piroson, mondjuk elsőre az én szívem is dobogott, de rendesen! Aztán lecsúsztam vagy hússzor. Az összesen.
Amikor meguntuk és majdnem elolvadtunk, átmentünk a hófánkra. Közben frissítésként egy jégkrém jólesett. A kültéri csúszdáknál szerencsénkre egy nyolcadikos állt mögöttünk és felhúzta egyszer-kétszer a fánkot. De annyiszor húztuk fel mi, hogy szerintem így is lesz erőnk, ha következőre ott kötünk ki.
Majd a gokarton vért izzadva mentünk körülbelül 5 percig, amíg le nem tudtunk parkolni. Majd leültünk stoppolni a pálya szélére. A Józsikával volt balszerencsém menni és nem kívánom senkinek ezt a halálközeli élmény. Megpróbált farolni és majdnem eldőltünk, vele nem szállok soha többé egy guruló eszközbe.
Steinbach Lili 5.